C.1 Feldolgozási instrukciók

Tájékozódj róla, milyen felhasználói alkalmazás fogja kirajzolni az általad tervezett oldalakat. Szintén fontos, hogy ha a dokumentum nem tartalmaz XML deklarációt, akkor csak az alapértelmezett UTF-8, vagy UTF-16 karakterkódolás használható.

C.2 Üres elemek

A záró /, vagy > karakterek elé szóköz illesztendő az üres elemek esetén (pl.: <br />, vagy <hr />, vagy <img src="kep.jpg" alt="szöveg" />). Az üres elemek használatakor a teljes kifejezés (<br></br>) helyett választható a rövidített (<br />) forma is.

C.3 Elemek minimizálása és az üres elemek

Olyan elem üres előfordulása esetén, amelyn tartalommodellje szerint nem EMPTY, a rövidített forma nem használható.

Használható:

<p> </p>

Nem használható:

<p />

C.4 Beágyazott stíluslapok és scriptek

Ha a stíluslap a <, &, ]]>, vagy -- karakter(együttes)ek valamelyikét is használja, külső stíluslap használandó. Ha egy script a <, &, ]]>, vagy -- karakter(együttes)ek valamelyikét is használja, külső scriptet kell használni. Megjegyzendő, hogy az XML értelmezők figyelmeztetés nélkül figyelmen kívül hagyhatják a 'comment' jelek közé írt tartalmat. Ezért a stíluslapok és scriptek hagyományos megjegyzésjelek közé 'elrejtési' gyakorlata, amely a dokumentumot visszafele kompatiblissé teszi, nem működik megfelelően az XML alapú megvalósítások esetén.

C.5 Sortörések az attribútum-értékekben

A sortörések és többszörözött 'köz'-karakterek (whitespace) kerülendőek az attribútumok értékeiben. A böngészők ezeket nem kezelik megfelelően.

C.6 Isindex

A dokumentum head szekciójában csak egy isindex elem használható. Az isindex elem jelen dokumentum szerint nem javasolt, helyette lehetőség szerint az input elem használandó.

C.7 A lang és xml:lang attribútumok

Egy elem nyelvének meghatározásához a lang és az xml:lang attribútumok együttesen használandók. Az xml:lang attribútum értéke elsőbbséget élvez.

C.8 Részazonosítók

Az XML-ben azok az URI-k [RFC2396], amelyek #valami formájú részazonosítóra végződnek, nem hivatkoznak azon elemre, amelynek name attribútuma valami (name="valami"). A hivatkozás célpontja csak olyan elem lehet, amelynek attribútumának típusa ID. A HTML 4-ben ennek az id attribútum felel meg. A legtöbb meglevő HTML kliens nem támogatja az ID típusú attribútumok ilyen módon való felhasználását, így az azonosító értékeket a maximális előre- és visszafele kompatibilitás érdekében javasolt az <elem id="valami" name="valami"> formában felírni.

Ezenkívül, mivel az érvényes ID típusú attribútum-értékek készlete sokkal kisebb, mint a CDATA típusúaké, a name attribútum típusa NMTOKEN-re változott. Ennek az attribútumnak a használata korlátozva van, így csak ugyanazt az értéket veheti fel, mint az ID, típusúak, vagy az XML Name terméke (XML 1.0, 2.5 fejezet, 5. kiadás). Balszerencsére, ez a megszorítás nem fejezhető ki az XHTML 1.0 DTD-iben. E változás miatt óvatosan kell eljárni a meglevő HTML dokumentumok konvertálásakor. Ezeknek az attribútum-értékeknek a dokumentumon belül egyedieknek kell lenniük és bármilyen, ezekre a részazonosítókra történő hivatkozás esetén a hivatkozásokat a konverzió folyamán frissíteni kell.

Végül, megjegyzendő, hogy az XHTML 1.0 dokumentumtípusban nem javasolt a name attribútum használata az a, applet, form, frame, iframe és map elemek használatánál; a következő verziókban e lehetőség meg is szűnik.

C.9 Karakterkódolás

A dokumentum karakterkészletének meghatározásához egyszerre használandó az XML deklaráció attribútum specifikációja (<?xml version="1.0" encoding="EUC-JP"?>) és a META HTTP-EQUIV utasítás is (<meta http-equiv="Content-type" content='"text/html"; charset="EUC-JP"' />). Az XML értelmezés során a kódolási attribútum értékeként elsőbbséget élvez az XML deklaráció.

C.10 Logikai attribútumok

Néhány HTML alapú böngésző nem képes a teljes formájukban kiírt logikai attribútumokat értelmezni, úgy, ahogy azt az XML 1.0 megköveteli. Megjegyzendő, ez nem hat előnyösen a HTML alapú böngészőkre. A következő attribútumokról van szó: compact, nowrap, ismap, declare, noshade, checked, disabled, readonly, multiple, selected, noresize, defer.

C.11 A Dokumentum Objektummodell és az XHTML

A Dokumentum Objektummodell [DOM] Ajánlás definiálja a DOM csatlakozófelületét az XML és a HTML 4 felé. A HTML 4 DOM meghatározza, hogy az elemek és attribútumok neveinek visszatérési értékei nagybetűk. Az XML DOM előírása szerint az elemek és attribútumok neveinek visszatérési értéke a meghatározás szerinti. Az XHTML 1.0 esetén az elemek és attribútumok nevét kisbetűvel kell írni. Ez a látható ellentmondás két módon oldható fel:

1. Azok az alkalmazások, amelyek hozzáférnek XHTML dokumentumokhoz és text/html internet médiatípusok szolgálják ki őket a DOM-on keresztül, használhatják a HTML DOM-ot és számíthatnak rá, hogy az elem- és attribútum nevek a csatlakozó felületüktől nagybetűsen térnek vissza.
2. Azok az alkalmazások, amelyek hozzáférnek XHTML dokumentumokhoz és text/html, vagy application/xml internet médiatípusok szolgálják ki őket, az XML DOM-ot használhatják. Az elemek és attribútumok nevei kisbetűsökként térnek vissza. Néhány XHTML elem vagy megjelenik az objektumfán, vagy nem, mert a tartalommodellben ezek opcionálisként szerepelnek (pl.: a tbody elem a table elemen belül). Ez azért fordulhat elő, mert a HTML 4-ben meg van engedve néhány elem minimalizálása; azaz kezdő és záró címkéik (tag) elhagyhatók (ez SGML sajátosság). Mindez az XML-ben nem lehetséges. Hamarabb, mint ahogy szükséges lett volna a szerzők számára idegen elemeket beilleszteni, az XHTML ezeket az elemeket opcionálissá tette. Az alkalmazások szükség szerint adaptálhatják ezeket az elemeket.

C.12 Az & karakter (ampersand) az attribútum-értékekben

Ha egy attribútum-érték & karaktert tartalmaz, azt egyedhivatkozással kell kifejezni (&). Példának okáért, ha egy a elem href attribútuma egy CGI scriptre hivatkozik, ami paramétert vesz át, azt a következőképpen kell kifejezni:

http://sajatdomain.com/cgi-bin/script.pl?class=guest&name=user

A teljesség kedvéért bemutatjuk a nem megfelelő megoldást is:

http://sajatdomain.com/cgi-bin/script.pl?class=guest&name=user

C.13 Cascading Style Sheet (CSS) és az XHTML

A Cascading Style Sheet 2 Ajánlás [CSS2] meghatározza azokat a stílustulajdonságokat, amelyek alkalmazhatók egy HTML, vagy XML dokumentumhoz. Az értelmező különbségei a használt szelektoroktól függően megjelenítésbeli különbségeket okozhatnak. Ezek a jelenségek csökkenthetők az alábbi néhány tanács betartásával:

1. Az XHTML-hez használt CSS stíluslapokban az elem- és attribútumneveket kisbetűvel kell írni;
2. A táblázatokban használt tbody elemek létét a HTML alapú böngésző kikövetkezteti, nem így az XML alapú. Ezért, ha stíluslap-szelektor hivatkozik rá, a HTML forrásban mindig explicit módon deklarálni kell.
3. Az XHTML névhelyek alkalmazásakor a böngészőtől megköveteljük, hogy az id attribútumot ID típusúként ismerje fel. Ezért a stíluslapokban tovább használható a # szelektor, ha a böngésző nem olvassa a DTD-t.
4. Az XHTML névhelyek alkalmazásakor a böngészőtől megköveteljük, hogy felismerje a class attribútumot. Ezért a stíluslapokban tovább használható a . szelektor.
5. A CSS különböző megfelelőségi követelményeket támaszt a HTML és XML dokumentumok felé. A HTML-re vonatkozó szabályokat akkor kell alkalmazni az XHTML dokumentumok esetén, ha HTML dokumentumként lesznek közzétéve; az XML-re vonatkozó szabályokat akkor kell alkalmazni az XHTML dokumentumok esetén, ha XML dokumentumként lesznek közzétéve.