Az XHTML a jelenlegi �s j�v�beni dokumentumt�pusok �s modulok csal�dj�ba tartozik, amelyek reproduk�lj�k, kieg�sz�tik, illetve kiterjesztik a HTML 4-et. Az XHTML csal�dba tartoz� dokumentumt�pusok XML alap�ak, mivel egy�tt kell m�k�dni�k az XML alap� b�ng�sz�kkel. A dokumentumcsal�d r�szletez�se �s fejl�d�s�nek r�szletesebb le�r�sa j�v� tervei c�m� fejezetben tal�lhat�k.

Az XHTML 1.0 (ez a specifik�ci�) az els� dokumentumt�pus az XHTML csal�dban. Az XHTML a HTML 4 h�rom dokumentumt�pus�nak XML alap� tov�bbfejleszt�se. Ez a dokumentumt�pus azon dokumentumok nyelv��l lett sz�nva, amelyek olvashat�ak XML-kompatibilis, �s n�h�ny egyszer� ir�nyelv betart�s�val HTML 4 kompatibilis b�ng�sz�vel is. Azok a fejleszt�k, akik dokumentumaikat ezent�l XHTML 1.0 form�tumban teszik k�zz�, a k�vetkez� el�ny�ket �lvezhetik:

• Az XHTML dokumentumok megfelelnek az XML el��r�sainak. K�nnyed�n megtekinthet�k, szerkeszthet�k �s �rv�nyes�thet�k a standard XML eszk�z�kkel.
• Az XHTML dokumentumok ugyanolyan j�l szerkeszthet�ek kor�bbi, HTML-4-et t�mogat� felhaszn�l�i alkalmaz�sokkal, mint az �j, XHTML 1.0-t t�mogat� felhaszn�l�i programokkal.
• Az XHTML dokumentumok hasznos�thatj�k az alkalmaz�sokat (scripteket �s appleteket), amelyek futtat�s�hoz sz�ks�ges vagy a HTML Document Object Model (DOM), vagy az XML Document Object Model
• Ahogy az XHTML csal�d fejl�dik, az XHTML 1.0 krit�riumainak megfelel� dokumentumok egyre jobban egy�tt tudnak m�k�dni k�l�nb�z� XHTML k�rnyezetekben.

Az XHTML csal�d a k�vetkez� l�p�s az internet fejl�d�s�ben. Az XHTML-re val� �tt�r�shez a tartalomfejleszt�k bel�phetnek az XML vil�g�ba, �lvezhetik az ezzel j�r� el�ny�ket �s biztosak lehetnek abban, hogy k�zkinccs� tett oldalaik visszafel� �s el�refel� is kompatibilisak maradnak.

1.1 Mi a HTML 4?

A HTML 4 egy SGML (Standard Generalized Markup Language) alkalmaz�s, amely megfelel az ISO 8879 el��r�sainak �s sz�lesk�r�en elfogadott, mint a World Wide Web �ltal�nos k�zl�si nyelve.

Az SGML a le�r� nyelveket (Markup Languages) le�r� (describe) nyelv ( :) - a ford.), k�l�n�sen az elektronikus dokumentumcser�ben, dokumentumkezel�sben �s dokumentum k�zz�t�telben haszn�latosak�. A HTML az SGML-ben meghat�rozottak egyik nyelvmegval�s�t�sa.

Az SGML az 1980-as �vek k�zepe fel� sz�letett �s meglehet�sen stabil maradt. Rendk�v�li stabilit�sa onnan fakad, hogy a nyelv tulajdons�g-gazdag �s rugalmas. Ez a rugalmass�g viszont b�rmennyire is �rt�kes, hi�ba ellens�lyozza bonyolults�g�t. Bonyolults�ga megg�tolta abban, hogy a World Wide Web -hez hasonl� v�ltozatos k�r�lm�nyek k�z�tt lehessen alkalmazni.

Az eredeti elgondol�s szerint a HTML tudom�nyos �s m�s technikai dokumentumok cser�j�nek a nyelve, olyan felhaszn�l�knak, akik nem kifejezetten dokumentum-specialist�k. A HTML megoldotta az SGML bonyolults�g-probl�m�j�t is, mivel a struktur�l� �s szemantikai elemeknek csak kis k�szlet�t haszn�lta, �gy a szerz�k viszonylag egyszer� dokumentumokat hozhattak l�tre. Ezenk�v�l, a dokumentumstrukt�ra egyszer�s�t�se c�lj�b�l a HTML kiterjesztette a hypertext t�mogat�st. A multim�di�s kpess�gek a k�s�bbi fejleszt�sek eredm�nyei.

A HTML figyelemrem�lt�an r�vid id� alatt sz�les k�rben n�pszer�v� v�lt �s gyorsan t�lhaladta az eredeti c�lt. A kezdetek �ta gyorsan fejl�dtek az �j, HTML-ben haszn�lhat� elemek, egyre t�bb volt k�zt�k a speci�lis c�lra alkalmas. Az �j elemeknek ez a b�s�ge kompatibilit�si probl�m�kat okozott a dokumentumok platformok k�z�tti adapt�ci�ja sor�n.

Ahogy a szoftverek �s a platformok k�z�tti heterogenit�s elszaporodott, kider�lt, hogy a 'klasszikus' HTML 4 alkalmass�ga k�l�nb�z� platformokra igencsak korl�tozott.

1.2 Mi az XML?

Az XML^TM az Extensible Markup Language (Kiterjeszthet� Le�r� Nyelv) (kezd�)bet�ib�l alkotott bet�sz�.

Az alapelgondol�s szerint az XML feladata visszanyerni az SGML erj�t �s hat�konys�g�t, annak bonyolults�ga n�lk�l. B�r sz�k�tett form�ja az SGML-nek, meg�rzi az SGML erej�nek �s gazdags�g�nak jav�t, megtartva az SGML �sszes �ltal�nosan haszn�lt tulajdons�g�t.

M�g megtartja az el�ny�s tulajdons�gokat, az XML elveti az SGML bonyolult saj�tos�gait, ez neh�zz� �s k�lts�gess� teszi az fejleszt�sre alkalmas szoftverek el��ll�t�s�t.

1.3 Mi�rt sz�ks�ges az XHTML?

A fentiekben r�szletezt�k az XHTML 1.0 -ra t�rt�n� �tt�r�s el�nyeit. A k�vetkez�kben felsorolunk m�g n�h�nyat k�z�l�k:

• A dokumentumfejleszt�k �s b�ng�sz�tervez�k folyamatosan kutatj�k az �j kifejez�si lehet�s�geket. Az XML-ben viszonylag k�nny� �j elemet, vagy attrib�tumot bevezetni. Az XHTML csal�d �gy lett tervezve, hogy ezeket a kiterjeszt�seket hozz�illessze az XHTML modulokon �s technik�kon kereszt�l az �jonnan kifejlesztend� XHTML-konform modulokhoz. Ezek a modulok lehet�v� teszik a l�tez� �s �j tulajdons�g-k�szletek kombin�ci�j�t a tartalomfejleszt�s �s b�ng�sz�tervez�s sor�n.
• Folyamatosan ker�lnek bevezet�sre alternat�v megold�sok az internethez t�rt�n� hozz�f�r�sre. N�h�ny el�rejelz�s szerint 2002-re az internetes dokumentumok 75%-�t ezeken az alternat�v platformokon fogj�k megtekinteni. Az XHTML csal�d �gy lett tervezve, hogy egy�ttm�k�dj�n a legjobban elterjedt b�ng�sz�kkel. Egy �j b�ng�sz�t�l kezdve a dokumentumprofil kialak�t�s�n �t a szerverekkel, proxykkal, meglev� b�ng�sz�kkel bez�r�lag valamennyi eszk�z a legjobb teljes�tm�nnyel v�gezheti el a tartalom �talak�t�s�t. V�g�l, lehets�ges lesz XHTML-konform tartalmat fejleszteni, amely haszn�lhat� lesz b�rmely XHTML-konform b�ng�sz�vel.