Különbözô listafomátumok a HTML dokumentumban

A HTML formátumú szövegfájlban használhatunk listákat is, amelyek szövegszerkesztôkbeli megfelelôi a felsorolások és bajuszos bekezdések.
A számozott bekezdések (felsorolások) megfelelôje a számozott lista, az ún. "bajuszos" bekezdések megfelelôje pedig a számozatlan lista.
A harmadik lista típus pedig a leíró lista, ahol az egyes lista elemekhez tartozhat egy hosszabb leírás is.

A számozott listát az <OL> és az </OL> utasítások közé kell zárni. A számozatlan listát pedig az <UL>, </UL> utasításpár közé. Mindkét típusú listában használhatjuk a listafejlécet, melyet az <LH> utasítás vezet be - az </LH> pedig zár! Mindkét listatípusban a listák sorai az <LI> utasítással kezdôdnek - és nem használatos a lezáró párjuk!
A fentiekbôl közvetkezik, hogy a listasorok egy <LI> utasítástól a következô <LI> utasításig, ill. a lista záróeleméig tartanak.

Számozott lista esetében a kezdô sorszám közvetlenül megadható az <OL SEQNUM="szám"> formájú kezdôutasítással. Másik lehetôség, hogy egy elôzôelg definált lista számozása folytatható az <OL CONTINUE> kezdôutasítás használatával. Egyébként az <OL> utasítás 1-tôl kezdi a lista tagok számozását.

A számozatlan listák kezdôeleme is hordozhat formázóinformációkat. Az <UL SRC="fájlnév.kit"> formájú utasítás például a listasort megelôzô bajuszként a megadott képfájlt használja. Az <UL DINGBAT="karakter"> a megadott bajuszkaraktert alkalmazza. Az <UL WRAP="irány"> pedig többoszlopos listák esetén az igazítás formáját határozza meg. (A WRAP opció a horiz és a vert értékeket veheti fel.
A számozatlan listák speciális - külön HTML utasításokkal létrehozható - fajtái a könyvtárlista és a menülista. A könyvtárlista típus a <DIR> utasítással kezdôdik és a </DIR> utasításra végzôdik. A menülista pedig <MENU> és a </MENU> utasításokkal határolt. Ezek a listaformák a normál számozatlan listáktól mindössze annyiban különböznek, hogy a könyvtárlista tagjai 20 karakteresnél, a menülista tagjai pedig egy sorosnál nem lehetnek hosszabbak és nincs "bajuszuk".

A leíró listát a <DL> és a </DL> utasítások közé kell zárni. A lista fejléc megadása azonos az többi listatípusnál látottal. A listák egyes alkotóelemeinek kezdetét a <DT> utasítás jelzi, az ehhez tartozó leírás kezdetét pedig a <DD> utasítás határozza meg. Nincs egyik utasításnak sem záró párja, ezért a lista tag a <DT> elemtôl a <DD>-ig, a hozzá tartozó leírás pedig a <DD> elemtôl a következô <DT>-ig tart.

Az alábbi példában látható, hogy a különbözô listákat egymásba is ágyazhatjuk, akár több szint mélységben is. A böngészôprogramtól függ, hogy hány szintet tud egymástól megkülönböztve megjeleníteni:

           <P>
           Normál szöveg
           <P>
           <OL>
           <LH>A számozott lista fejléce</LH>
           <LI>Elsô sor
                     <OL>
                     <LH>A beágyazott lista fejléce</LH>
                     <LI>Elsô elem
                     <LI>Második elem
                     <LI>Harmadik elem
                     </OL>
           <LI>Második sor
           <LI>Harmadik sor
           <LI>Negyedik sor
           </OL>
           <P>
           Normál szöveg
           <P>
           <UL>
           <LH>A számozatlan lista fejléce</LH>
           <LI>Elsô sor
           <LI>Második sor
                      <UL WRAP=horiz>
                      <LH>A beágyazott lista fejléce</LH>
                      <LI>Elsô sor
                      <LI>Második sor
                      </OL>
           <LI>Harmadik sor
           </OL>
           <P>
           Könyvtárlista:
           <BR>
           <DIR>
           <LI>Elsô tag
           <LI>Második tag
           <LI>Harmadik tag
           <LI>Negyedik tag
           </DIR>
           <P>
           Menülista:
           <BR>
           <MENU>
           <LI>Elsô menü
           <LI>Második menü
           </MENU>
           <P>
           Normál szöveg
           <P>
           <HR>
           <P>
           <DL>
           <LH>A leíró lista fejléce</LH>
           <DT>Elsô sor
           <DD>Az elsô sorhoz tartozó leírás, lehet hosszabb szöveg is.
           A leírás tördelése automatikus. Szépen igazodnak a betördelt sorok
           az elsô sor kezdôpontjához.
           <DT>Második sor
           <DD>A második sorhoz tartozó leírás
           </DL>
           <P>
           Normál szöveg
           <P>